V 200 101 DB Ep. III.  Tillig    Sondermodell    kat.sz.: 500632

Nos húzzunk le egy újabb bőrt erről a rendkívül jól sikerült, dízel-hidraulikus erőgépről. Már amennyit a Bttb-Tillig éra gyártás alatt álló modellváltozata megenged. Ez még mindig a V200.1-es, de végre a "váltómodell", azaz az átdolgozott típus első példánya.

1962-ben indult meg a sorozat gyártása. Külsőre ugye feltűnő a nagy géptérablakok "befalazása", de már kevésbé látjuk azt a változtatást, ami a vezetőállást érintette, ahol 315 mm-t toldottak a homloklámpánál a kasztnihoz. Ezáltal enyhült az orr lefutó íve, kicsit robusztusabbá vált a mozdony eleje.  Ezt az apró eltérést reprezentálja ez a modell is, illetve a következő jópár darab is a szomszédos lapokon.

De nézzük a 101-es különlegességét!

Igen, aki ismeri a modellt, itt felkapja a fejét, mert ez a mozdony küllős kerekekkel van felszerelve. A V200-asokról szóló szakkönyvek úgy fogalmaznak, hogy "feltehetően" 1963/64-ben elkészült egy olyan sorozat forgóváz, a DB megrendelésére, amiben küllős kerekek voltak. A Kempten-i fűtőháznál a 101-es mellett a 104-es,a 150-es és a 138-as is ezzel a futóművel készült el.

A mozdony kerekei 950 mm átmérőjűek, viszonylag kicsik. Az erősebb megfékezés miatt megerősítették az abroncsokat és a keréktestet. A kisebb méret, a nagyobb sebesség miatt jobban melegedett a kerék. Emellett a megnövekedett futásteljesítmény érdekében egy könnyebb kerékre volt szükség, ezért vált indokolttá ennél a szériánál a küllős alkalmazás. Az persze egy másik dolog, hogy akkor miért nem maradt meg ez a megoldás a többi példánynál. Feltételezem, hogy időközben fejlődött a felhasználta anyag minősége is.

A modell ezért az apró változtatásért került át a "Sonder" kategóriába, melyet az 500xxx-es katalógusszám is jelöl. Hivatalosan a "kistillig", azaz a Modellbahnmanufaktur Sebnitz cseréli benne az alkatrészt, mely azért mégsem pontos, hisz ebben 11 küllős kerekeket találunk, míg a nagyvasúti eredetiben 9 küllős a kerék. De hát tudjuk, hogy mivel ilyen szerszám van a gyárban, ezért a méretmegfelelőség miatt ez az alkatrész kerül a modellbe.

1970-ig viselte ezt a számozást a mozdony, majd ezután lett BR221 101-es. A modellkasztni kivitelezése teljes egészében berliner örökség. Finomabb lett a festés és élesebbek a feliratok. A modell főkerete, az eredetinek megfelelően, eltér a későbbi sorozatétól.

Kicsit ugorva az időben, hisz az előző oldalon még a 0-ás sorozatot láttuk, ezután meg jön a Bttb nagypéldányszámú 221-ese, érdemes itt megemlíteni, hogy a Tillig már fix kotrókat és ütközőgerendát épített a modellre, míg az ezután bemutatásra kerülő, de jóval korábbi berliner darabok minden esetben együtt mozognak a forgóvázzal.

Kissé sorjázatlannak tűnik a többitől eltérő, hosszúkás nyílás az üzemanyagtartályt elfedő, áramvonalas lemezen. Viszont a tűzoltócsatlakozások feliratai itt is kifogástalanra sikerültek.

A modell teteje már mindenben megegyezik a további, Tillig változatokéval. Világosabb festés, letisztult felület.

Arra nincs ötletem, hogy miért maradt le az 1-es orron a DB "keksz" egyik széle, de úgy vagyok vele, hogy ha egy különkiadású modellt dobnak piacra, apró részleti változtatásokkal, akkor igazán belefért volna, hogy fém festést kapjanak végre a lámpakeretek, illetve a kürtöket védő rácsok. Ez a hiányosság sajnos végig megfigyelhető a különböző gyártási időszakokból származó modelleknél. Ennek ellenére a mozdony impozáns, jól eltalált tömegű modell. A futása, legyen az Bttb, vagy Tillig, mindig stabil, hisz jó alacsonyan van a súlypont. Igazi DB-s csemege a nyugati vasút kedvelőinek.