BR 211 018-7    DR            Ep. IV.        Zeuke/Bttb   1993    kat.sz.: 02322

A negyedszázados pályafutást megért Gützold konstrukció utolsó állomásához értünk. A '72-ben eszközölt átalakítás után semmi nem változott a modellen. Ide-oda variálták a színeket és a rendelkezésre álló - ha nem tévedek - négy pályaszámot. Mégis 1992-re sikerült egy minden korábbit felülmúló festést produkálni: ezt a borvörös változatot, ami történetesen jól is áll ennek az oldtimernek.

A gyári állapotú mozdony minden porcikája friss és újszerű. Sajnos az eredeti konstrukció maradt, miszerint a zsámollyal fordul az ütközőgerenda és a kotró is. Ez a mechanikai megoldás egy otromba orrkiképzést eredményezett.

A 211 018-as mozdony E11-ként látta meg a napvilágot 1962-ben, Hennigsdorfban a Hans Beimler villamosgépgyárban. Volt honosítva Erfurtban, Lipcsében, Seddinben és végül Berlin-Pankowban. 1992. első napján selejtezték. Újjászületése a 109 018-as gépként történt meg.

A pályaszámtábla szitázása messze felülmúlja a korábbi gyakorlatot, kimondottan szépre sikerült. Igaz, hogy ekkoriban már csendben formálódott az utód, a Tillig színre lépése.

A csillogó, fémtiszta áramszedők és a makulátlan forgóvázak egyaránt arra utalnak, hogy az elmúlt 20 évet dobozban töltötte a modell.

Csak az utóbbi időben szereztem be pár korszerűbb Holzrollert, ezért a Gützold modellek forgóvázkiképzése mára elavultnak tűnhet, de sokáig az egyik legszebb alkatrésznek tartottam.

A modell 25 éves regnálása alatt ez a műanyagtechnológia volt a csúcs. Robusztus, mégis viszonylag finoman részletezett alkatrész - csak az a ronda elforduló blokk ne lenne a végén...

Azóta már tudjuk, hogy lehet ezt a kotrót szebben is kivitelezni. Így sajnos valamilyen nagy állú keletnémetnek tűnik a modell, de kárpótol érte, hogy ritka a színe. Csak menetirány szerint váltó fehér, izzólámpás világítása van. A zárfények csak imitáltak.

Már ejtettem szót az újszerű áramszedőkről, ugyanígy említésre érdemes a makulátlan tetőkert is. Általában hamar letörik egy-egy szál a piros vezeték- és szigetelő imitációkból, de itt sérülésmentes minden. A kis piros csavarfejjel tudjuk átkapcsolni a sín, illetve felsővezetékes üzemet.

Gyakorlatilag gyári, új modellről beszélhetünk, ha az alvázat szemléljük. A klasszikus, két félből álló modellalap még itt is visszaköszön.

A fehérdobozos csomagolás segít a pontos behatárolásban. Az újraegyesítés után járunk. Ekkor már nem volt BTTB, viszont két évre visszakapta a cég a Zeuke logót.

A végtelenül egyszerű, mégis informatív élcetli alatt már Germany szerepel, tehát az NDK-nak már vége.

A modell méltó zárása a négy zsalupáros sorozatnak. Menettulajdonságairól nincs mit mondani, a kockamotor azonos mechanikai tulajdonságokkal bír, mint a korábbi, körmotor.