ÖBB Rh 1110 432-8 Zeuke - Bttb - Farkas Tibor

Az eddigi legérdekesebb modellt mutathatom be. (sokszor kezdtem már így és remélhetőleg fogom is így kezdeni a későbbiekben az izgalmasabb bejegyzéseket) Aki ismeri a TT méretű mozdonykínálatot, itt most megakadhat mondván, hogy ezt az osztrák gépet senki nem gyártotta. Hát nem is. De erre térjünk vissza később...

A mozdony eredetije az ÖBB 1110-es, 4000 kW-os, gyorsvonati villanygépe. 1965-58-tól kezdték gyártani, a "sógorok" villamosított szakaszaira. Elődje a 1010-es volt, melynek átépítésével jutottak hozzá ezekhez a nagyteljesítményű mozdonyokhoz. A Semmering-i vasút kényes, max. 18 tonnás tengelyterhelhetőségű szakaszaira is figyelemmel kellett lenni, amikor a mozdonyok átépítésébe kezdtek. Az első 30 db. kifejezetten személyvonati gép volt, megfordult Linz környékén és az Arlbergbahn vonalain is. Az első széria tapasztalatai alapján a módosított fékrendszerrel és forgózsámollyal átépített újabb modellek a 1110.500-as pályaszámtól számozódtak. Ekkor már a személyforgalomban megkövetelt magasabb sebesség miatt inkább áttolódott a hangsúly a regionális és teherszerelvényeknél történő alkalmazásra. Egyike volt a RoLa vonatok beindításakor használt gépeknek.

Több színvariáció is létezett, de a legsajátosabb úgyis ez a narancs festésű.

Információk szerint 2003-ban selejtezték az utolsót.

 

 

Mint tudjuk, a modellezés tele van kompromisszumokkal, a TT méret meg különösképp. Vegyük szemügyre a mozdonyról készült eredeti fényképet, Paul Appleby felvételét. Nyomban feltűnhet a szellőzőrácsok és ablakok kiosztása, a kicsit "bügelfalhte-s" homlokfal és több apróság.

De hogy ne essek véletlenül se a szegecsszámlálók hibájába, engedtessék meg leszögeznem, hogy Farkas Tibor munkája mestermű. Tiborról nem sokat hallottam, de modellező barátom, Varga Zsolti ismeri és így sikerült beazonosítani a modellt. Sajnos csak erre az ÖBB szettre találtam rá a Játékudvarban, de tudok róla, hogy számos, gyönyörű átépítés került ki a kezei közül.

     

Az értők már látják, akik meg éppen tájékozódnak, nekik szóljon a magyarázat. Íme az ok, amiért a mozdony nem az eredeti arányokkal rendelkezik: az igen szép, de annál többet szidott BTTB BR250-es alját és hajtását kapta alapul az ÖBB 1110-es. Egyből feltűnik a jellegzetes tartály és szerelvénypár, valamint az aszimmetrikus elrendezésű Krupp forgóváz, mely főleg a fent említett mozdonyé, illetve az E 50-es egyes sorozatának volt sajátja. Megjegyzés, hogy a hazai Gigant tudorok is hasonló forgót emlegetnek.

Az eredetileg szürke és nagyon részletesen kidolgozott zsámoly palástnak jót tett a fekete festés és az éleken a kopás. A színből és a mozdony egyediségéből fakadóan itt érdemes átsiklanunk ezen a pontatlanságon.

 

 

Tehát az alap ismert és visszaköszön a kotrónál is. De fókuszáljunk tovább az orr részre! Ismerős vonalak, hisz az ablak formájából, az eredeti pályaszámtábla kialakításából és a lámpák helyéből - kis gondolkodás után - felismerhetjük a jó öreg Gützold gépet, az E 499-est. A homlok íve itt helyettesíti a megtört felületet. Tibor keze munkája nyomán egyedi kapaszkodót és az osztrák mozdonyokra jellemző nagyméretű főfényszórókat kapott, az ugyancsak sajátos, egyoldali zárfénnyel egyetemben. Szerencsére a kuplung már cserélhető kivitel, így akár a legújabb kapcsoló is felkerülhet a gépre, bár nem rendelkezik rövidkapcsoló kinematikával.

 

 

A mozdonyház két db. kb. a 2/3-ánál elvágott, E 499-es kaszniból áll. A tetőn látható réz kúpok az eredeti csavarhelyeket fedik. A mozdony eredeti mérete 17 860 mm, a donorként felhasznált BR 250 eredeti mérete pedig  19 600 mm. Az ebből fakadó kb. 1,5 cm-es különbség arányai jók, a pozitív hossztorzulás nem feltűnő. Az eredeti Skoda mozdonyok hajóablakai be lettek glettelve, új szögletes ablakokat kapott és a szellőző rácsok valamilyen struktúr papírlemezzel lettek imitálva. A felírat szemmel láthatóan szárazmatrica.

 

 

Sasszeműek láthatják, hogy hol van a két mozdonyfél toldása, de a mester nagyon ügyesen eldolgozta az illesztést. A tető szerelvényein ismét visszaköszön az E 499-es tetővilága, de az elektromos üzem elhagyhatatlan kiegészítői kimért rendben sorakoznak az áramszedők körül. Melyek egyértelműen behatárolják a modell korát, hisz még a régi típusú pantográfot hordja.

A modell festése viszonylag vastag lakkréteg, mely tökéletes, homogén felületet ad, kissé selymes fénnyel.

 

 

A szettben gyönyörűen átalakított "szoknyás" kocsik is vannak, pontos pályaszámokkal és a számomra kedvenc Jaffa festésben. A kocsik két féle Zeuke DR-es Schürzenwagen-ból lettek átalakítva, külön figyelemmel a mozgássérült és poggyászszakaszokra.

 

 

A készlet egy korábbi beszerzésű, ugyancsak átfestett, későbbi ÖBB színterv szerinti kocsival is bővült.

A mozdony a korához mérten szépen és halkan fut, függetlenül attól, hogy csak az egyik zsámolya hajtott.