M62 001 MÁV átfestés  Nomova   

           

Egy igazi TT-s ritkaságot mutathatok be. Ritka, mert magyar vonatkozású. Ritka, mert a '90-es évek festése és azért is ritka, mert az összesen majd' 300 db-os mennyiségből is az első 19 db-ot reprezentáló formavariáns. A NoMoVa - Modell által készített mozdony az általam látott, eddigi legszebb átépítés. Természetesen ehhez hozzájárul az alapmodell viszonylagos pontossága. A Tillig M62 001-est az előző oldalon már megszemlélhettük. Ez az átépítés nem abból, hanem a szériában található ITL-es, tehát zöld modellből készült, nagy precizitással.

Néhány szóban az eredetiről: (egyes információk a modell építőjétől, a V&M újság 2005 téli számából, illetve a hamarosan megjelenő Magyarországi mozdonyok c. könyvből)

A szovjet-magyar barátság egyik példaképe a mozdony, hiszen előzetes próbák és rátekintések nélkül kapta meg a MÁV. Egyszerre 52 db. "prototípust". Ennek következtében számos gyerekbetegségben szenvedett, de mindezt csak a használat közben lehetett felfedezni és szóvá tételük akár politikai feszültséget is okozhatott.

1965. április 27-én állt üzembe az Egyes. Luganszkból (Vorosilovgrád) érkezett, ahol egy 2000 LE-s Kolomna 14D40-es jelű, kétütemű, feltöltős dízelmotor került bele. Ez volt tán a legproblémásabb főalkatrész, hiszen sorozatos hengerfejhibák és szeleptörések jellemezték. Harkov GP 312-es fődinamója és 6 db, ED 107-es, marokcsapágyas, egyenáramú vontatómotorja volt. A gép megengedett legnagyobb sebessége 100 km/óra, melyet azért sokszor átléptek a vezérek és ilyenkor már kérdéses volt a féktáv betarthatósága.

Óriási hiányossága a vonatfűtő berendezés volt, mellyel a téli időszakokban közlekedő személyvonatokat fűteni lehet. Ennek pótlására ún. Rezsókat (fűtőkocsikat)  soroltak a mozdony mögé. Másik probléma a hangtompító hiánya volt, minek következtében óriási dübörgéssel közlekedett a gép. Később már kapott hangtompítót, de ezáltal csökkent is a teljesítménye.

 

 

De nézzük inkább a remekművet! A modell festése az 1993-as angyalföldi kiállítás képei alapján készült, az akkori, egységesített MÁV színezést bemutatva. Később az eredetit visszafestették a bajszos, bordós, eredeti színvilágra.

Számos apróságban eltér a teljes szériától és a Tillig modelltől egyaránt.

Elsőként szembeötlő az oldalain végigfutó merevítő sajtolás mássága. Az eredetitől és a későbbi változatoktól eltérően itt nincs sajtolás a géptér-szellőző zsalugáterek és a vezetőállások ablakai alatt. Ezt a megoldást csak az első 19 db-nál alkalmazták. Okai ismeretlenek.

 

 

Az orr rész is más, hiszen a szürke - estenként króm - bajusz lekerült, helyett sárga kapaszkodókat kapott, mint ahogy a vezetőállás ajtajánál is hasonló megoldást láthatunk. A kotrón, az ütközők alatt is extra fellépőket találhatunk. A színek jól eltaláltak, valóságosak. A fényszórók keretei fekete színt kaptak, a zárfény imitáció valóságosan vörös burájú. A fékcsövek szelepei az eredetinek megfelelő festésűek. A mozdony "A" fülke felőli vége le lett zárva, így körüljárni nem tud a modellüzemben.

 

 

Mind a 4 sarokba behajtott visszapillantó került és a zsámolyokra lefutó fékcsövek is az eredetinek megfelelően lettek kialakítva. A kerekek és a féktuskók rozsdabarna festést kaptak. A "B" oldali végen szürke lett a berliner fazonú kapcsoló, ezáltali is jobban beleolvadva a környezetébe.

Itt, a hűtőzsalugáterek alatt volt az ovális gyári tábla, amit az évek során szépen leloptak az eredetiről, így a modell a valóságos állapotot mutatja meg.

 

 

Remekül láthatók a merevítőbordák nélküli felület és az utólagos igazítások a karosszérián...

 

 

... mely különbség igazán az eredeti Tillig modell mellett észlelhető.

 

 

Ha a szériamodell mellé állítjuk, akkor szembe tűnik a két tető közti különbség is. Fontos tény, hogy az M62-esek ugyan gyárilag kettő kürttel érkeztek, de a MÁV szakemberei a hazai szabványoknak megfelelően négy kürtöt szereltek a vezérfülkék fölé. A gyári modell inkább a cseh és német vasútnak szállított változatot mutatja be. Továbbá találunk még rajta két emelőfület is, ami a hangtompító fedelének eltávolításához nyújthatott segítséget.

 

 

A gyári kaszni ebben a formában már a hangtompítós változatot modellezi, ezért sajnos TT-ben nem létezik olyan tetővariáns, ami a hangoskodós "Bömbit" mutathatná be nekünk. Ettől függetlenül a mozdony madártávlatból is impozáns látványt nyújt.

 

 

A magyar vasút meghatározó erőgépe, két korszaknak megfelelő "ruhában"