BR 221 135-7  Bocholter Eisenbahn GmbH    Ep. V.     Tillig    kat.sz.: 02519

Érdekes különkiadással jelentkezett a Tillig 2009. év elején. A hivatalosan április 30-ig rendelhető modellek között szerepelt egy attraktív külsejű, a korábbiaktól eltérő színvilágú BR 221-es. A Bocholter Eisenbahn magántársaság narancs színű gépe egyike a gyönyörűen felújított és reneszánszát is megélő, kultikus dízelmozdonynak.

De ejtsünk pár szót az eredetiről:

Gyártómű:     Krauss-Maffei

Gyáriszám:    19255

1965. április 20.

Kiszállítva: 65.04.21.

Állomásítási helyek:        65.04.21 - 75.05.31   Bw Kempten/Allgäu

                                               75.06.01 - 80.05.31    Bw Lübeck

                                                80.06.01 - 81.12.31    Bw Gelsenkirchen-Bismarck

                                                82.01.01 - 88.05.29   Bw Oberhausen 1

 

Kiselejtezés:    1988. május 29.

1990-ben eladják Laynitz-nak.

 

 

A rend kedvéért itt egy fotó Raymond Kies-től, amin óceánkék-fehér színváltozatban feszít egy szénvonat élén.

 

1992-ben megvásárolja Barbara-Birgit Pirch Mönchengladbachban. Motorok nélkül, majd 3 éven át restaurálják a gépet. 1995 április 25-re elkészült a felújítás a NIAG (Niederrheinische Verkehrs-AG)-nál. Az ezt követő 13 évben Barbara asszony vezényletével számos kiállításon és különvonatozáson vett részt. Ekkor a hagyományos bordó-szürke ruhát viseli.

2008 januárjában eladta Barbara a Bocholter Eisenbahn-nak és ekkor festették át a cég színeinek megfelelő narancs-szürkére.

A mai napig erősíti a cég kötelékét egy BR 110-es és egy 106-os mellett.

 

 

A modell a 221-es alaptípusnak megfelelő kasztnit viseli, mind a hajtás, mind pedig a belső kialakítása a nagypéldányszámú sorozatmodellel megegyező. Elegánsra sikeredett a mélyszürke főkeret és a forgóvázak színvilága. Sajnos még itt is a sima drót-kapaszkodós megoldással találkozunk.

 

 

A gépház ablakból nem a szép, új, kék színű MTU motorok sejlenek át, hanem a modell fémöntvény belseje, mely apróságra csak az utóbbi időkben kezdett el figyelni a gyártó és némi berendezést is fröccsönt a mozdonyokhoz.

 

 

Mindenesetre a részletgazdag szitázás mindenért kárpótol. Ha kedvünk támad, még telefonon is érdeklődhetünk a tulajdonosnál, hogy mikor szabad a gép.

 

 

Nincs panasz a legkisebb feliratokra sem.

 

 

A tetőkialakítás a már több évtizede megszokott képet mutatja, ami a V200.1-es gépelrendezésre és a szellőzők helyzetére utal. Ez az egérszürke festés kimondottan tetszetős a modellen.

 

 

A világítás sajnos csak a menetirány szerint váltó fehér, rízsszemizzós kivitel. Sajnos még nem kapott vörös zárfényt és itt sem kidolgozott a kürtkamra és a lámpakeretek krómozása.

Menettulajdonságait tekintve hozza a típustól megszokott, tömeghatású járást. Mivel nagyon alacsonyan van a súlypont, ezért kimondottan stabil és tekintélyt parancsoló a modell mozgása.