DB Ep.3-4. BR112 312-4 ex E10.3 Tillig kat.sz. 01478 set
A német egységes villamos mozdony előfutára már 1930-ban megjelent, az E44-es személyében. A számos, emblematikus típust is lenyomatként hagyó folyamat végére, az 1950-es években már kirajzolódott az E10-es sorozat arculata, műszaki és formai megvalósulása.
1962-re komoly igény mutatkozott egy magasabb minőségi szintű, vasúti, személyszállítási szolgáltatás iránt, ezért a már 1928 óta létező Rheingold második "ráncfelvarrása" keretében a DB átalakíttatta az E10-es sorozatot, 160 km/h-ás sebesség teljesítésére. Az E10 288-as mozdonytól kezdve az egyik szemmel látható jel az áramvonalasabb orrkiképzés lett, amolyan vasaló hatás, ezért is lett a széria beceneve a "Bügelfalte". A korábbi típusokhoz képest strapabíróbb forgóvázakat és hajtásáttételt kapott, a nagyobb csúcssebesség érdekében.
Ekkortájt született meg az E1012 alsorozat, melynek utolsó tagja a most bemutatásra kerülő modell. Eredeti lajstromban: E10 1312.
1965-ben a Rheingold, majd pár évvel később a Rheinpfeil járatoknál még magasabb kategóriájú, csúcsvonatok megvalósítása lett cél és így kialakult az egységes, európai "elitexpressz", a TEE hálózat.
Itt egységes színvilág jelent meg, melyet egyaránt viseltek az olasz, svájci, német szerelvények, így a Bügelfalte-knál megszokott, a Rheingold-nál uniformizált kék-tojáshéj színt felváltotta a bordó-bézs festés.
Ráadásul az E1012-es alsorozat, illetve a teljes Bügelfate sorozat a légellenállás csökkentése végett áramvonalas szoknyalemezt is kapott, így sokkal dinamikusabb vonalvezetése lett az egységmozdonynak, ami nem vált hátrányára.
Az egyetlen színes kép, amit ezzel a számozással találtam. Kicsit furcsa, hogy itt az 1968-as átszámozás utáni állapotában a gép erősen lecsupaszított arcát mutatja: hiányoznak az áramvonalas szoknyalemezek, a kapaszkodók az ablakok alól, a fényszórók magasságában nincs trepni és a gyári oldaltáblák sem látszanak... Az okok egészen prózaiak: a gyakori sérülések, gázolás, kőfelverődés és a porhó felesleges összegyűjtése miatt a szoknya lekerült. A kapaszkodók a trepnikkel együtt tűntek el, mert már nem volt rájuk szükség.
Az E10 1312-es mozdony 1964. február 13-án született, a Krauss Maffei/SSW (Siemens-Schuckert-Werke) üzemeiben. A 19032-es gyári számot kapta. Pályafutását a Nürnberg Hbf-nál kezdte, majd megfordult Münchenben, Heidelberg-ben, Frankfurtban, Dortmundban, majd Hamburg-Eidelstedt-ben és München Főpályaudvaron. 1968-ban az egységes computer számozás keretében megkapta a 112 312-4-es számsort, majd 1991-ben - az NDK 112-esek belépése miatt - átsorolták a BR113-as körbe. Nem sokkal később, 2004. április 15-én vesztőhelyre küldték.
Emlékét őrizze a modell, amit most nézzünk tüzetesebben!
Mentségemül legyen mondva, hogy nem ugrom neki ragasztóval a vadonat új modelleknek, így bizony sokszor előfordul, hogy a fotózáson még nem teljes pompájában mutatkoznak a szépségek. Így történt most is és ezért hiányoznak a frizír elemek a mozdonyról. Képzeljük oda a kapaszkodókat, rámpákat, féktömlőket az őket megillető helyekre.
Rendkívül szép arányokkal rendelkezik a modell. Különösen izgalmas az ablakoknál körülfutó gumiszigetelés és a fényszórók fém armatúrái. Ez már a modern kori Tillig modellezés.
Ugyanez mondható el a gyári táblák kivitelezést illetően. Ezek kb. 2mm-es táblák. Érdemes rápillantani a forgóváz stabilizátor rugóira is...
A másik végen a féksúlytábla és a honosítási adatok is mestermunkának tűnnek.
Egy kicsit még időzzünk el a forgóváznál...
Aztán nagyot ugrunk és körülnézünk a tetőkertben. Ezek már nem az egységes, berliner babák és pantográfok. Szép, a modellhez illő alkatrészek színesítik a felületet, aprólékos tetőelemekkel kiegészülve.
Az új építésű modelleknél külön megemlítésre kerül, már gyári promóciókon is, hogy "átlátható" vezérállás, részletezett berendezés. Namost a lehetőségekhez képest itt a Tillig maximálisan eleget tett a kor elvárásainak. Akár egy amputált alsótestű masinisztát és egy világítást is beépíthetnénk.
És íme a TEE színvilág. A készletben 2+3 kocsit kaphatunk a mozdony mellé, ami igazán elegáns luxusvonatot tesz ki. A kocsikat külön mutatom be.
Kicsit nehézkes ezen a terjedelmen a teljes szerelvényt megmutatni, ezért egy ilyen beállítást teszek közzé. A hangulat azért átjön...
És végül a modell egy elegáns pózban.
Egy kedves, TT gyűjtő klubtársamnak köszönhetem, hogy bő egy év után végre a gyűjteményben - méltó helyén - landoljon a Tillig TEE készlete, melyet a gyártó a 2007-2008-as modellévre jelentetett meg a katalógusában.