BR23 1003    Deutsche Reichsbahn      Zeuke & Wegwerth    kat.sz.: 545/77  

Úgy hozta a sors, hogy a kezembe akadt újabb két változata az egységmozdony programnak. A 23¹⁰-es építési sorozat talán legrégebbi darabját mutathatom be, nem kronológiai sorrend szerint.

Ez a modell az 1959-1961-es időszakban készült és ebből fakadóan talán az 50-ik évét töltötte be, ami igen szép kor, pláne ha megnézzük az állapotát.

A mozdony a kezdeti korszak minden stílusjegyét magán viseli. A korábbi szemlék során megállapítottuk, hogy a Zeuke gyártású daraboknak még nincs egységes főkeretük, fékrendszer-imitációval. Az alváz főként fémből van, a megfelelő mennyiségű csavarral, ami jól ki is látszik a csekélyke kasztni alól. Akkoriban még a nagytenderes mozdonyok is főmeghajtásúak voltak, azaz nem a szerkocsiba került a motor, ezért az egész mozdonytest sokkal robusztusabb, mint a mai modelleknél. Ennek ellenére már akkor sikerült egy igen tetszetős és jó arányokkal bíró modellt építeni, melyben nagy szerepe volt a már kibontakozó fröccsöntési technológiának.

A kis statikus portól eltekintve, a közeli képen láthatjuk, hogy ez a modell a ritkább, 1003-as pályaszámot kapta, az akkor szokásos, domborított feliratozással. Azaz a pályaszámot is a fröccsöntő gép oldotta meg. Tartós szitázásról még nem beszélhettünk. Az akkori katalógus, ami ugye magyar nyelven is megjelenhetett, különös hangsúllyal említette, hogy részletes kidolgozás jellemzi a modellt. És ez a maga módján tényleg így van.

Persze látszik a védházon, hogy játszva volt a modellel, de szerencsére korántsem annyira, mint azokkal, amelyeket az itthoni kereskedelemben fel lehet lelni. Ilyen esetben a számtábla festése megkophat, sőt láttam már olyat is, amiről maga a fröccsfelirat kopott le. Itt egyébként elég lehetett az is, hogy a dobozában mozgolódott a modell.

Ennek a szériának különös előnye, hogy a szerkocsi kapcsolat stabil, csavarkötéses. Ezt a megoldást azóta sem tudták hasonló eredménnyel megoldani, de igaz is, hogy a két egység távolsága sem valósághű.

Mai szemmel fura a kábelátvezetés, ami egyébként a 23/35-ös sorozatoknál eddig mind a védház teteje felé volt elvezetve, de itt az alsó traktuson maradt. Természetesen körmotoros a modell, így a meghajtó fődarab az egész konyhát elfoglalja, amit így nem kellett különösen kidolgozni.

A hagyományos, egységszerkocsi 2'2' T 28-as típusú, azaz 28 köbméter víz tárolt, ami a közepes-távolsági vonatközlekedésre tette alkalmassá a mozdonyt. Ennek leképzése igen jól sikerült a modellen, bár a zárfények hiánya kérdőjeleket von maga után: ha a frontfény működik, akkor az egyébként tök üres szerkocsi zárlámpái miért nem.

A modell legcirádásabb része a szerkocsi forgóvázmaszkja, ami ekkor még fémöntvény (!).

Az utolsó két képen a csomagolást mutatom meg, mert ez is megér pár gondolatot. A doboz grafikája a legelső készletek és modellek világát idézi a Zeuke gyár munkásságából. Hála a német gyűjtőkollégának, a modell doboza is a tartalomhoz hű.

Az árcetli szerint 49,80 keletnémet márka volt a modell. Meg nem mondom, hogy ez milyen mai árfolyamot takar. A katalógusszám itt még a korai számozási struktúra szerint van jelölve. Egyszerűen ez a 159-es szám lett később átfordítva az 545-re.