BR 218 217-8    DB  Tillig  Sondermodell  02702

     

Speciális modellhez értünk, de kicsit ejtsünk szót az eredeti mozdonyról. A DB nagy sikerű, kultdízele, a V200-as (később BR 221) bizonyos területeken túl nehéznek bizonyult, illetve nem is volt szükség a 2000 lovas erőgépekre, amikor kisebb súlyú személy- vagy tehervonatot kellett továbbítani.

1956-ban az Essen-i Krupp mozdonygyár készítette elő a "két V80-as" prototípusát, a két, egyenként 800 lóerős, dízel hidraulikus erőforrással szerelt Bo'Bo' tengelyelrendezésű gépet. A teljesítmény jelöléseként a V160-as típusszámot kapta, mely a későbbiek során, a számítógépes pályaszám kiosztás alkalmával a BR 215-östől kezdődött és érintette a BR 218-as mezőt is.

Mi határozta meg ezt a többszintű számozást? Csak ha a legfontosabbakat emelem ki: erőátviteli változatok, bizonyos esetekben karosszéria hossz, de főként a vonatfűtő berendezés megléte.

Ez utóbbi már része volt a 218-as szériának. Ebből a sorozatból láthattuk az előző modellt.

 

Ez a mozdony az ún. TEE, Trans Europe Express festést kapta, azaz a bordó-bézs színezést. Gyönyörű kocsiszett is kapható hozzá, de voltaképpen bármelyik mWagen, gyorsvonati kocsi passzol hozzá a IV. korszaknak megfelelően.

 

 

1973-ban került ki a gyárból, majd '74-ben állomásították a Regensburg-i vontatási főnökségre. 2002-ig viselte ezt a festést, utána felöltötte az átlag DB-s közlekedési vörös színt. Addig az eredeti funkcióját követően különvonatok élén volt látható, több esetben "doppeltraktion", azaz előfogatolt, két mozdonyos vontatásban.

 

 

Maga a modell igazán szép kivitelű, finom munka. Érdekessége, hogy egyik Tillig katalógusban sem szerepel, igazi ritkaság.

A műanyag felületek részletgazdagak, a feliratok tisztán olvashatóak.

 

 

Egy jó arányú mozdonyról van szó, aminek külön jót tett ez a színösszeállítás. Nem lövések nyomai, hanem a később felragasztható kapaszkodók furatait látjuk az orr részen. Ugyanígy helye van a csavarkapcsos vonókészüléknek, valamint a fékcsöveknek is.

 

 

A kiegészítőket tartalmazó csomag részeként megkapjuk a kettős kipufogó-hangtompítót is, melyeket a tetőn, két erre a célra kialakított elembe kell bedugni. Sajnos ezek az alkatrészek a leginkább elveszősek, érdemes rájuk nagyon odafigyelni.

 

 

A hatásos színösszeállítás trükkjei a közeli képeken vehetők ki igazán. Érdemes megfigyelni a bordó fújás "szőrösségét" a maszkolás mentén. Mivel ez egy labilis folyamat lehet - az éles átmeneteknél -, ezért a bordó felületek megtöréséért felelős, bézs csíkokat külön fújják a felületre. Nagyon kis mértékben eltér a mozdony alapszínétől, de az összhatást nem bántja. Itt lehet megfigyelni, hogy a modellezés terén milyen mértékben kell és érdemes eltérni az eredeti arányoktól annak érdekében, hogy a végeredmény mégiscsak egy jó arányú modell legyen.

A barna forgóvázak és alváz kimondottan jót tesz a bézsnek.

 

 

Összegezve, egy nagyon pofás, ritka mozdony lehetett a gyűjtemény újabb tagja. Különös darabja az általam amúgy is kedvelt IV. korszakos, Nyugat-német vasútnak.

Különös köszönettel tartozom német partneremnek, Peter Dostal TT-modellezőnek és gyűjtőnek, aki felkeltette érdeklődésemet e korszak és járművei irányt. Nem utolsó sorban a rendkívül baráti áraira. Köszi Peter!

Special thanks to my great german partner Mr Peter Dostal. He is the best TT modeller in germany and he has the most friendly prices in the market. Thanks Peter!