BR 151 030-4 DB Ep.IV. Sammlermodell Beckmann TT
A sors jótékony fintora, hogy közel azonos időpontban érkezett a Piko modell és ez a speciálisabb kiadás a korábban hiánytípusnak mondható 151-es sorozatból.
Nyilvánvaló érdeklődésre tarthatott számot ez a mozdony mindaddig, míg a Piko ki nem hozta a saját modelljét. Aztán megjelent és kitöltötte a TT-s körökben tátongó rést. Persze a gyűjtőknek továbbra is érdekes élményt nyújt ez a nekik szánt példány. Így maradtak a börzék és licitálós oldalak, ahol néha még fellelhető egy-két ilyen "őskövület"...
De ne is ítélkezzünk ilyen hamar, miután megnéztük a trendi Piko összes részletét, hisz tartogat ez az 1994-ben debütált modell még meglepetéseket. Elsőként kiemelem, hogy a forgóváz maszk ennél fémöntvény. Ismerve az anyag tulajdonságát, igazán bravúros, hogy ezt a részletes alkatrészt így öntötték. Visszatérő tulajdonság a Beckmann-tól, hiszen a 103-as kultuszvillanynak is fém a forgóváza.
A kasztni persze műanyag, de azon sincs igazán kivetni való, hacsak a festés anyaga nem, aminek szemcsézettsége az erős fotófényben kiütközik. Amúgy a feliratok olvashatóak, pontosak, csak a kapaszkodók és kilincsek festését hiányolom. A szellőzők az öntésből fakadóan elnagyoltabbak, mint a mai modellnek.
Mindenképp dicséretes, hogy a kisszériás gyártó külön figyelmet fordított arra, hogy ne egységesítse a már létező modellek hajtását, alvázát. A 151-es estében ténylegesen más ez terület, mint a korábban, vagy esetleg később piacra dobott 103-as mozdonyoknál.
A modell "arca" egyébként megállja a helyét a mai felhozatalban. A világítás egy-egy db. rízsszemizzó a két mozdonyvégen, amit alkalmasint ki lehet cserélni LED-esre. Így legalább a zárófény is funkciót nyerhet. Az izzónak köszönhetően erős a világítás, sőt a vezérállás is fényárban úszhat. A kuplungok ún. kulisszásak, azaz se nem a korábban megszokott sliccelt, vagy bepattintósak, se nem a korszerű NEM foglalatosak, hanem egy köztes állapot, aminél egy kis "dobozban" mozog egy rúgónak feszítve a kapcsolószár. Viszonylag jó oldalirányú elmozgást tesz lehetővé. A modellen a másik végen már új, Tillig szabványú kapcsoló működik így.
A mozdonyon a korszaknak megfelelő DBS 54-es pantográfok vannak, melyek a modell gyártási idejének megfelelő, finom alkatrészből készültek.
A tetőkert szerelvényezése az akkoriban a Bttb-től beszerezhető alkatrészekből áll. Sajnos a túlfeszített piros vezeték pár szigetelő babát letört, ami későbbi javításra vár.
A korábban részletezett fém forgóváz és alvázszerelvény jótékonyan hat a modell futására. Éppen ezért nincs is szükség tapadógyűrűkre, hisz a mozdony saját tömege 30 deka körül van.
Impozáns a beállítás és igazán méltó a modellhez. A mozdony egy Lenz dekóderrel együtt érkezett, ami a légtartályok alatt foglal helyet az alvázban. Az egyszerű konstrukciójú, Bühler motoros modell esetében a digitalizálás egy lehetőség. Ennek köszönhetően az alapfunkciók vezérelhetők (fény be-ki) és a nagy tömeg ellenére viszonylag jó lassúmenet érhető el. Érdekes, hogy a tényleges lassúmenetnél a világítás ki-be kapcsolása érezhető hatással van a mozdony mozgására.