BR202 563-3 / ex-V100  Dampflokwerk Meiningen  Tillig kat.sz.: 02595

Visszatér a V100-as vonal. Már nem rakom folytatólagosan a BR110-esek után, mert már egyre bajosabb az oldal szerkezetének átalakítása, ezért az érkezési sorrend a meghatározó...

Speciális darab ez a kékség. Egy meiningeni készlet részeként érkezett a gyűjteménybe, bár egyedüli darabként is szerepel a katalógusban.

 

Az egykori NDK mozdonygyártási iparának egyik fellegvára a mai napig működik Meiningen-ben. Az 1858-ban megnyílt Werra-Bahn szükséges létesítményeként 1863-ban kezdte meg működését az üzem. A gyárban a mai napig folyik a nagy gőzösök felújítása.

 

 

A régi V100-asból átszámozott BR110-esből átépített mozdony 2002. augusztus 13-án vált tagjává a werk-nek. Ekkor kapta meg a nyugatnémet besorolásnak megfelelő 202-es pályaszámot, ugyanis a kettes mindig a dízelt jelöli - ellentétben a keleti szokással.

 

 

Friss szolgálati helyét a németesen egyszerű embléma és gyári felírat hirdeti. Megmaradt a mozdony nem túl ergonómikus, fejpúp-barát ajtaja. Érdekes, hogy ezt az átalakítást az itthoni Púposoknál meg tudtuk oldani.

 

 

A jó arányú mozdony szokásosan elegánsan fest a tárgyemelőn. A Tillig-féle változat már minden szempontból megfelel a kor elvárásainak. Finom lámpakeretek, természetesen irány szerint váltó fehér és vörös fények, teljesértékű, négy tengelyes meghajtás, valós forgóvázak.

 

 

Már a korábbi Tillig variációknál megállapítottuk, hogy a kisebb motor, az elektronika ésszerűsítése csak jót tett az összképnek: a vezetőállás átlátható.

 

 

A furatok itt is a felszerelhető, megannyi kapaszkodóknak vannak, az ütközőgerendán négy, német szabvány szerinti tömlő foglalhat helyet. A vonóhorog helye lehetne egy kicsit kidolgozottabb. Igaz, hogy már ez is bő évtizedes konstrukció.

 

 

A katalógusban két Lüp, azaz ütközők közti hossz olvasható: 116 és 119 mm. Sokáig találgattam, hogy milyen karosszéria változás okozhatja mindezt. A válasz prózai: a szögletes ütközőtányéros kivitel végenként 1,5 mm-t ad a hosszhoz.

 

A modellt a V36-os Meiningen készlettel együtt Tabajdi Gábor gyűjtőtársamtól szereztem be.