Br 86 460

Érdekes modellt mutatok be ezen az oldalon. Amíg csak a 1615-ös pályaszámú volt a látókörömben, nem is gondoltam volna, hogy a Berliner esetleg több féle festést is kihozott volna. Aztán persze kiszélesedett a világ. Köszönhetően Gyuszinak, a Damjanich utcai keresjedőnek, akinek az egyik eldugott vitrinjében találtam rá erre a modellre, nagyon rossz állapotban.

A modell számozása, a Br 86 460, a DRG-s időszakra utal, ami a német vasút háború előtti, alatti korszakát öleli át. A modellen nem látszik, de ekkoriban nagyon puritán kiszerelésben működtek ezek a gépek, köszönhetően annak, hogy a megnövekedett hadi igények miatt az összes felesleges alkatrészt lehagyták róla.

A makett persze a Bttb szériája alapján, csakis a tampon cseréjével lett más számozású. Minden egyéb megegyezik a széria többi darabjával.

Hivatalosan egyébként a Tillig '94-es katalógusában jelent meg először, így inkább a Sebnitz-i cég gyártmányának tekinthető a modell.

Így nézett ki, amikor a vitrinben ráakadtam. Az apró játszó kezek és a gondatlan utóélet erősen megviselte a mozdonyt. A pályaszám viszont minden táblán élesen megmaradt. Először átfestett számozásra gondoltam.

Nekiálltam hát és apró darabjaira szedtem.

A kerekek mögött zsíros kosz és mindenre feltekeredett szöszök voltak. Ilyen jelek alapján inkább nevezhetjük a méretarányt FT-nek, azaz Floor Top-nak.

Aztán ennél az állapotnál minden alkatrész zsíroldós fürdőt kapott...

Összerakás után már ez a kép készülhetett. Érdekesség, hogy a másik modelltől eltérően, ennek a vezető állás alatti csőimitációja gyárilag piros, holott a másiknak fekete. Mivel a mozdony erősen játék lehetett, ezért a kis létra is az enyészetté vált. Műanyag dosszié betétből vágtam csíkokat és abból készült az új fellépő. Itt fekete színt kapott.

Az összes kereket megcsiszoltam, letisztítottam. A kerékáramszedőket rézlapból kivágtam és a helyükre raktam. A piros festéseket felfrissítettem és a régi, hiányos ütközőket lecseréltem és ModMüller fém puffereket raktam be.

A kopott fekete felületek is ki lettek javítva. Ennek a gépnek a Heusinger műve viszont tartogat egy meglepetést. Véleményem szerint ezt gyárilag rakták össze fordítva, ugyanis a kis szegecsek nem bonthatók roncsolásmentesen és az a fenti, irányváltó inga íves darabja eredetileg előre "néz", nem pedig hátra.

És a két szépség egymás nyomában, naplementét idéző  megvilágításban.