Ismét Leuna-ban jártunk
2010. szeptember 3-5
AKTT Ausstellung 2010.
Két év telt el a számomra úttörő utazás óta. A TT világában azóta sokat tanultam és a mostani út szinte minden elemében ismerős visszatérés volt. A válság kicsit rányomta bélyegét erre a rendezvényre is, de azért volt mit látni bőséggel. Sajnos nekünk magyaroknak nem sok babér terem a TT méretben, ugyanis a gyártók idén inkább a cseh és szlovák piacokra koncentrálnak. Ezt bizonyítja a Tillig összesen két darabos, idei MÁV választéka. Sebaj. Minket boldoggá tesz az 1:120-as méret minden megoldása és elismeréssel adózunk a gyártóknak, hogy egyre tökéletesebb technológiák kerülnek be ebbe a méretarányba is.
Jómagam nem sokat fotóztam, mert most inkább néztem és beszélgettem, melyben nagy segítségemre volt Bejczi Gábor barátom, akivel gyorsabban ment a német használata.
Balog Tamás barátunk meg közben fotózott becsülettel, így zömmel az ő képeiből készítettem el ezt az összeállítást.
Akit érdekel, tartson velünk!
A leunai kultúrház előtti sor arról tanúskodik, hogy él még a TT rendesen. Mi szerencsére a lépcső tetején voltunk már.
A földszinti börzeterem. Ez a stand a sebnitzi bolté, gyakorlatilag nem lehetett a pulthoz jutni, minden érdekesség csak közvetett úton jutott az ember tudomására.
A nagyteremben is szép számmal voltak árusok, terepasztalok és itt voltak a gyártók is. Ennél az asztalnál is szokatlanul széles skálán mozogtak a modellek.
Az egyik központi bemutatóasztalon csak úgy suhantak a járművek. A KRES Görlitz motorvonata sláger volt szinte mindenhol.
Egy tipikusan NDK-s Bw környezet.
Hangulatos szász falu.
Mozgalmas keletnémet vasútüzem. Kimondottan látványos az ív túlemelése.
Jellemző példa a kinti kulturáltság szemléltetésére: az asztal szélén futó, villamosított szakaszt semmi nem védi a látogatótól, azaz senkinek nem volt kedve még eddig letörni, nekimenni a terepasztalnak. Itthon ez felérne egy öngyilkossággal...
Bizonyos esetekben azért nem árt az elővigyázatosság: itt a karos jelzőt védi ez a plexilap.
További helyes részlet az asztalról.
Az egyik TTe asztal részlete.
Keskenynyomközű idill...
A dioráma másik vége.
Két éve is láttunk egy kofferben elférő asztalt, most sem maradhatott ki. A dohányzóasztal lapja alá telepíthető "dilikör" sok látnivalóval szolgál.
Ebben a hangulatos környezetben senkit nem zavar a klasszikus U profilú sínanyag és a látszó állítómű.
A paraván sem okoz különösebb megterhelést...
Nézzünk pár újdonságot:
A KRES újdonsága a DGBgee emeletes egységvonat.
A Tillig azért munkálkodik pár dolgon, ha már belekezdett a válság előtt. A BR84-es már ígéretes állapotban.
Úgy tűnik, hogy már csak pár simítás van hátra és ez a modell is szériaéretté válik.
A tavaly kihozott BR107-es az idén 60 éves Leuna Werke festésével, egy 180 eurós készletben. Idei slágertermék volt.
A megújult V36-os tolatós már vidáman rótta a köröket a Tillig bemutatóasztalán és büszkén feszített a vitrinben.
Az idén friss V60-asok "manuális levegőszabályzóval" ellátva. A két éve debütált MMS nullszériáknál alkalmazott, műbőr zsalugátertakaró már az egyeseknél is variációs elem lett.
Az új évezred talán legszebb TT-s kocsijai a Schürzenwagen-ek, immáron DB festésben is. Az újdonságok között csehszlovák kivitel is szerepel.
A keleti BR23-as neubaukessel kivitelben már sorozatérett. Nürnberg óta kész a festés és a feliratozás is.
Jó hír a szerkocsis gőzösrajongóknak, hogy a két egység közti kapcsolat immáron kurz kinematikás, így igazán élethű kinézete van ezeknek a szép gépeknek.
Az olajos 01-es. Beckmann után kedvet kapott a sebnitzi gyár is, sokat kellet rá várni, de most már rendelhető.
Sajnos kicsit szétverte a vaku, de érdekesség ez a két Aprilscherz, azaz április bolondja mozdony. A megszokott BR221-es kasztni a DR színvilágában. Volt már ilyen tréfája a Tillignek korábban is.
A Kühn ivarérett Y kocsijai.
Meglepetés! Én a Roco-nak tulajdonítottam volna a megvalósítást, mégis Torsten Kühn állt elő vele. Az általa nagyon kedvelt cseh és szlovák piac újabb joker-e a Búvár.
A Knédliprés már majdnem kész, akárcsak a nyugatiak V60-asa.
Egy kis reggeli idill: Gábor (pizsi rulez!) és Tomi rögtönzött fotóműhelye a munkásszálló konyhaasztalán.
A mi különítményünk a kiállításhoz nagyon közel található, egykori munkásszálló előtt: Bejczi Gábor, Balog Tamás és én.